Szerszámacélok edzése, megeresztése

A szerszámokat lágyított állapotú szerszámacélokból általában forgácsolással alakítják ki.Ezt követően a szerszámokat edzeni, majd feszültségmentesíteni illetve megereszteni kell. A szerszámacélok edzésénél és megeresz tésénél több speciális szempont vetődik föl.

A szerszámacélok edzése

Az ausztenitesítésnél figyelembe kell venni, hogy a szerszámacélok zöme karbidképző elemekkel erősen ötvözött. Az erős ötvözés miatt rossz a hővezető  képesség és ötvöző  karbidok oldása igen magas edzési hőmérsékletet igényelhet.
Ennek két következménye van: 

• A rossz hővezető képesség miatt a felhevítési sebesség is repedést okozhat, ezért a szerszámacélokat csak óvatosan, (esetleg lépcsősen) szabad edzési hőmérsékletre hevíteni. 
• Az edzési hőmérséklet igény elérheti az 1000...1300 °C-t is. Ez a szokásos hőkezelő kemencékkel nem valósítható meg, ezért a szerszámacélok hőkezelése speciális berendezéseket igényelhet. Az erős ötvözés miatt az edzéshez szükséges lehűtési sebesség kicsi. Ezért az olajhűtés mellett számításba jöhet a gázsugárral történő hűtés is, mely vákuumkemencében is megvalósítható.

Szerszámacéloknál általában igen lényeges a felület védelme (revésedés, dekarbonizáció). Különösen az olyan szerszámoknál, melyeknélaz edzést nem követi köszörülés (pl. reszelők), a nagy karbon tartalmú szerszámacéloknál az előírt edzési keménység teljesítése nem okozhat gondot. Önmagában az előírt keménység elérése azonban nem biztosítja a megfelelő minőséget. Egy szerszám annál jobb minőségű , minél nagyobb szívósság járul az előírt keménységhez, tudniillik annál nagyobb a szerszám  töréssel szembeni biztonsága. A szívósság annál nagyobb, minél finomabb az acél szemcsenagysága. Ez pedig az ausztenitesítés optimalizálásával érhető el. Az ausztenitesítési hőmérsékletre lépcsősen hevítve az utolsó lépcsőhőntartási idejét általában percekre korlátozzák, a szemcsedurvulás elkerülése érdekében. Mivel az ausztenitesítés optimalizálása a keménység, a kopásállóság és a szívósság szempontjából csak közvetett vizsgálatokkal lehetséges, a kialakított és már bevált technológia pontos betartása rendkívül lényeges.

Megeresztés

Az ötvözetlen vagy gyengén ötvözött szerszámacélok keménysége a megeresztési hőmérséklet függvényében monoton csökken. A keménység csökkenés a szerszám kopásállóságát,éltartósságát stb. csökkenti. Ezért az edzési feszültségek relaxáltatása érdekében a szerszámtörékenység mérséklésére általában csak kis hőmérsékletű megeresztést (feszültségcsökkentést) szokás alkalmazni. Ezeknél az acéloknál a keménység 250°C fölött már rohamosan csökken. A szokásos feszültségmentesítés ezért 80...240 °C-on végzik. Ez alól kivételek azok a szerszámok, melyeknél a kopásállóság illetve éltartósság rovására munkabiztonsági vagy egyéb meggondolások szempontjából engedményt tesznek. (pl.kalapácsok kipattogzási veszélye vagy fűrészfogak  kihajtogathatósága stb.). Ebben az esetben a megeresztési hőmérséklet akár 400-450 C fokra is emelhető, tudomásul véve a drasztikus keménység csökkenést.
Az erősen ötvözött melegalakító szerszámacélok szekunder keményedéssel rendelkeznek. Az edzett acélok megeresztési hőmérsékletét növelve a keménység eleinte a martenzit bomlás miatt csökken, majd a maradék ausztenit átalakulás illetve az ötvözőkarbidok diszperzkiválása miatt emelkedik. A maximális keménység az acél minőségtől és az ausztenitesítés paramétereitől függően kb. 540°C-on érhetőel. Ezeket az acélokat a szekundér keményedés maximumához tartozó hőmérséklet környezetében

Forrás: Az acélok hőkezelésének alapjai  ( Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Oktatási segédlet 2004) kell megereszteni. Többszöri megeresztésa szerszám szívóssága szempontjából előnyös.